|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 17 találat | lapozás: 1-17 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Danku Pál 1999. december 29.Dec. 28-án munkaülést tartott a szatmárnémeti Szent István Kör tagsága. Thoroczkay Sándor elnök röviden elemezte az elmúlt évi tevékenységet. Balogh Géza történelemtanár, a Kölcsey Kollégium aligazgatója szerint a 2000. év fő munkatervi követelménye kétségkívül a magyar államalapítás 1000 éves évfordulójának méltó megünneplése. A jövő évben tartandó nemzetközi Bem-szimpóziumot háromtagú helybéli szervezőbizottság készíti elő: Sipos Miklós református esperes, Danku Pál mérnök és Kónya László tanfelügyelő, a szamoskrassói Bem-emlékszoba főgondnoka. A további szervezők között van Kovács István, krakkói magyar főkonzul és Egyed Ákos akadémikus. A Szent István Kör lépéseket tesz egy helyi históriai műhely kialakítására is. /A Szent István Kör tervei 2000?re. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 29./2000. január 25.Jan. 24-én Szatmárnémetiben bemutatták Szatmáriak a szabadságharcban /Identitas Alapítvány, Szatmárnémeti/ című értékes helytörténeti kötetet. A tanulmánykötetben főleg a helyi Szent István Kör tagjai közölték írásaikat. Adósok vagyunk a helytörténeti munkákkal, állapította meg Varga Attila parlamenti képviselő, az Identitas Alapítvány elnöke. A kötet gondozója Kónya László. /Egy könyv minden szatmári számára. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 25./ A szerzők között van Kónya László tanár, dr. Németi János, Danku Pál, dr. Bura László, és Csirák Csaba. Varga Attila bejelentette, hogy ez a kötet egy sorozat első darabja. - Danku Pál felhívta a figyelmet arra, hogy a kolozsvári levéltárban még nagyon sok feltáratlan érték van a 48-as szabadságharccal kapcsolatban. /Szatmáriak a szabadságharcban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./2000. február 3.A nemrég megjelent Szatmáriak a szabadságharcban című kötet alkotóinak egyik igen nagy érdeme, hogy eddig ismeretlen információkat közöltek. Az egyik szerző Danku Pál mérnök, aki szabadidejét a régi iratok közti búvárkodással töltötte. A kolozsvári Állami Levéltárban például megtalálta a szatmári katonai levelezést, vagyis az akkori Országos Honvédelmi Bizottmány és a szatmári bizottság, valamint a szatmári és a szomszéd vármegyék bizottságai közti levelezést. Emellett megtalálta a nemzetőrök listáját is. Danku Pál szeretne Szatmár 1918/19-es eseményeivel is foglalkozni. A Szatmár vármegyei iratok 1330-tól 1940-ig a kolozsvári Állami Levéltárban vannak, nagyrészt eredeti kéziratok, csupán kevés dokumentum anyagát rögzítették mikrofilmre. Ezért ezek nem publikusak és igen nehéz hozzájuk férni. /Szabadidejében: történész. Danku Pál terveiről beszél. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 3./2000. május 17.Kovács Leó, az 1848-as szabadságharc ezredese a májusi napon, Szatmárnémeti Napján másodszor is hazatért. Az EMKE, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, a Kölcsey Kör, a Szent István Kör, az Identitás Alapítvány rendezésében és a fáradhatatlan helytörténész, Danku Pálnak köszönhetően Kovács Leó szülőházán emléktáblával jelölték meg, honnan indult a két nép fia. Három nyelven, románul, magyarul és olaszul vésték a fehér márványlapba, hogy kinek a bölcsője ringott a Petőfi utca 1 szám alatt. Kovács Leó szülőházán áll a forradalomban meghalt költő nevét jelző tábla is. Szatmárnémeti Napjának sok színfoltja volt, így a Kölcsey-kollégium népi táncosainak fellépése vagy a Vécsey-házban a Szatmárról Nyugatra származott művészek tárlata. /Sike Lajos: Szatmárnémeti Napja. Kovács Leó másodszor is hazatért! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./2000. december 14.Kétnapos ünnepléssel emlékeztek Szatmárnémetiben Bem apóra, az 1848-49-es magyar szabadságharc legendás lengyel tábornokát halálának 150. évfordulóján. Az első napon a Scheffler János Lelkipásztori Központban szimpóziumot tartottak, melyen részt vett Reizer Pál megyés püspök, Riedl Rudolf prefektus, Ilyés Gyula, az RMDSZ megyei elnöke, Varga Attila és Pécsi Ferenc parlamenti képviselők és sokan mások. Bem József életéről, személyiségének Herman Róbert, a budapesti Hadtörténeti Intézet igazgatója, Egyed Ákos történész, akadémikus, Kereskényi Sándor szenátor, Kónya László, Kozma Artúr és Thoroczkay Sándor tanár, illetve Danku Pál kutató beszélt. Másnap Szamoskrassón folytatódott az ünnepség, az ünnepi istentisztelet után a Darvay kúriához zarándokolt a sokadalom. Erdélybe tartva itt szállt meg és töltött egy éjszakát valamikor Bem tábornok. Két éve emléktáblával jelölték meg a házat, most a Bem-emlékszobát is felavatták. /Bem apót ünnepelték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./2001. március 16.Szatmárnémeti magyarságának egy része a református temetőben gyűlt márc. 15-én, ahol a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés fiataljai szerveztek ünnepi műsort. Felolvasták Adrian Nastase román és Orbán Viktor magyar miniszterelnök köszöntő levelét, Kereskényi Gábor a forradalom eszméiről beszélt. Az Ormos-háznál a MADISZ-é volt a főszerep. Az Aurora szálloda mögött lévő Kovács Leó-emléktáblára helyeztek koszorúkat, ahol Danku Pál a Garibaldi oldalán harcolt szatmári származású forradalmár tetteit méltatta. /Simon Levente: Szatmárnémeti. Megemlékezések - három helyszínen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./ Nagykárolyban két helyszínen emlékeztek márc. 15-re: a Petőfi-szobornál /a Kaffka Margit Művelődési Társaság szervezésében/ és a színházteremben, ünnepi műsorral. /Boros Ernő: Nagykároly. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./ Erdődön a Petőfi-emlékműnél ünnepeltek. Kabai István, a Szatmár megyei RMDSZ ügyvezető elnöke mondott beszédet. Ovidiu Duma, Erdőd község alpolgármestere, a helyi önkormányzat nevében üdvözölte a résztvevőket. /Elek György: Erdőd. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./ Hagyomány, hogy a Szent-Györgyi Albert Társaság különdíjjal jutalmazza azokat, akik sokat tesznek Szatmárnémetiért, a magyarságért. Idén Fátyol Tibor hegedűművésznek, a helyi filharmónia igazgatójának ítélték s adták át március 14-én a kitüntetést, az RMDSZ ünnepi nagygyűlésén. A Szózat után Riedl Rudolf alprefektus ismertette Adrian Nastase kormányfő ünnepi üzenetét, majd Kedves Tamás, a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia főtitkára mondott ünnepi beszédet. Fátyol Rudolf professzora a nagykárolyiak nagy zenésze, Ruha István volt. /Márciusi különdíj. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./2001. június 14.Ott, ahol zúg a négy folyó címmel a szatmárnémeti Magyar Ifjúsági Kezdeményezés és a Szent István Kör könyvet adott ki Trianonról. Az előszóban Wass Albertet idézik: "Van életünknek egy szakasza, amire nem szívesen emlékszünk vissza. Márpedig megfeledkezni róla hiba lenne". A könyvben Kereskényi Gábor joghallgató, a MIK társelnöke mutatta be Trianon előzményeit, a béketárgyalásokat s a magyarság reagálását. Danku Pál Csehszlovákia és Jugoszlávia két világháború közti nemzetiségi helyzetéről értekezett, Thoroczkay Sándor tanár pedig Trianon következményeiről írt. /Szatmári könyv Trianonról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./2001. június 25.Alig egy hónapja mutatták be az Ott, ahol zúg az a négy folyó c. könyvet, máris utánnyomást rendeltek belőle, mert mind egy szálig elfogyott. Kiderült, hogy a Szent István Kör /Szatmárnémeti/ és a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés közös kiadásában napvilágot látott, a trianoni békediktátumról szóló, s annak több dokumentumát közlő könyv több, mint hiánypótló; szerzői, Kereskényi Gabor, Danku Pál, Thoroczkay Sándor és a többiek maguk se gondolták volna, hogy a téma iránt ilyen nagy a kereslet. /Sikerkönyv az Ott, ahol zúg... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./2001. szeptember 19.A Kárpátor Eurorégió 16 millió lakosából 4 millió a kisebbség, köztük magyarok, szlovákok, cigányok, románok, lengyelek, zsidók, ukránok. Képviselőik az elmúlt napokban Nyíregyházán tartották meg II. kongresszusukat. A romániai kisebbségeket többek között Ilyés Gyula, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke, Stefan Lerm, az itteni Német Fórum egyik vezetőségi tagja és Danku Pál helytörténész, a szlovák kisebbségi szervezet szatmári elnöke képviselte. /(Sike Lajos): Több kormánytámogatást kérnek a Kárpátok Eurorégió kisebbségei! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./2001. október 23.A Szatmárnémeti Szent István Kör, a Szatmárnémeti RMDSZ és a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés szervezésében, a Scheffler János Lelkipásztori Központban okt. 23-án tartják az idei 1956-os ünnepi megemlékezést. Az ötvenhatos eseményekről Danku Pál és Szabó Levente, a Szent István Kör tagjai tartanak előadást, ezt követi a MIK irodalmi összeállítása Délczeg Csongor irányításával. /E. Gy.: Október 23-i megemlékezések Szatmárnémetiben = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 23./2003. június 30.Sárközújlak Napjainak megnyitásakor egyetlen szó sem hangzott el magyarul a túlnyomóan magyar lakosságú Sárközújlakon. A községháza tanácstermében a helybeli MADISZ, valamint a Szent István Kör szervezésében a Don-kanyarban történt eseményekről tartottak előadást Danku Pál és Thoroczkay Sándor történészek. /Sárközújlak Napjai. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 30./2003. október 24.Okt. 23-án Szatmárnémetiben, a Scheffler János Lelkipásztori Központban megemlékeztek az 1956-os forradalomról. Az eseményt Thoroczkay Sándor megnyitója után Danku Pál, a Szent István Kör tagja méltatta, aki kitért a forradalmi események erdélyi vonatkozásaira is. Az előadás után Sike Lajos újságíró bemutatta Péterszabó Ilona "56 után 57-en a temesvári perben" című kötetét, amely az 56-os eseményeket követő temesvári megtorlásokról íródott. A bemutató után a szerző szólt a jelenlévőkhöz és dedikálta könyvét. /Szatmárnémeti: Megemlékeztek 1956-ról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 24./2003. december 8.Szamoskrassón a református templomban dec. 7-én volt a már hagyományossá vált Bem-ünnepség. Az eseményen részt vett Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Szabó Károly szenátor, Erdei D. István és Pécsi Ferenc parlamenti képviselők, Kabai István, az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke, a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés képviseletében Kereskényi Gábor, Kovács Máté és Kovács Jácint, a Szent István Kör képviseletében Thoroczkay Sándor, Kiss Zsuzsa és Danku Pál is. Kiss Zsuzsa történelemtanár, a Szent István Kör tagja Deák Ferenc életéről és pályájáról tartott előadást. Ezt követően a templom előtt megkoszorúzták az első és a második világháborúban elesett szamoskrassói hősök emlékére állított emléktáblákat. A Darvay-kúria előtt Kónya László történelemtanár, főtanfelügyelő-helyettes a Bem-emlékszoba és a Szamosháti Múzeum létrehozásának történetéről és Bem forradalmi szerepéről beszélt. /Elek György: Bem tábornokra és Deák Ferencre emlékeztek Szamoskrassón. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 8./2009. február 11.A 2008-ban megjelent szatmári könyvek és tudományos-kulturális kiadványok (összesen 280) közelmúltban megtartott seregszemléjén a Szamos kulturális hetilapot a legjobbnak járó díjjal tüntették ki. A szatmári magyarság alig egy éve indult művelődési folyóirata a Szatmári Magyar Hírlap mellékleteként jelent meg. Jól döntött a Scriptor Alapítvány kuratóriuma (elnöke Szilágyi Ferenc vállalkozó), amikor elhatározta, hogy alig egy esztendővel a Hírlap Könyvek sorozat beindítása után (főszerkesztője Veres István) egy külön művelődési lapot is megjelentet. Ilyés Ildikó, a Szamos főszerkesztője a lap alapítói közé tartozik. A rendszerváltás utáni próbálkozást, a Szamoshát című lapot /1990-1994/ már régen elfelejtették. A Szamosba olyan tekintélyes értelmiségiek írnak rendszeresen, mint Bura László nyelvész, közíró, egyház- és helytörténész, Muhi Sándor grafikus, művésztörténész, Mandula Tibor történész, Csirák Csaba kultúrtörténész, Fazekas Lóránt biológus-madárkutató és újabban Kiss Sándor matematikus és Danku Pál helytörténész. /Sike Lajos: Szamos-lap a kultúráról. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./2010. április 21.Regionális csúcstalálkozó SzatmárnémetibenSzatmárnémetiben ülésezett tegnap az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszközök (ENPI) Határon Átnyúló Együttműködési Program magyarországi, romániai, szlovákiai és ukrajnai képviselete. A gyűlésen az elmúlt időszak pályázatait értékelték ki. Az ENPI pályázati program az említett három európai uniós tagország egymás közötti, illetve Ukrajnával való közös gazdasági és társadalmi partnersége érdekében jött létre. A több mint 68,6 millió euró összértékű programot 2008. szeptember 23-án fogadták el Brüsszelben, és első pályázati felhívását tavaly nyáron tették közzé. A közös monitoringbizottság döntése nyomán idén 13,3 millió eurót osztanak majd szét a nyertesek között. Danku Pál, a program Szatmárnémetiben működő romániai területi irodájának vezetője lapunk kérdésére elmondta, a közgyűlésen az utóbbi időszakban benyújtott 150 pályázatot vették számba, amelyből 76-ban romániai partnerek is szerepelnek. „A program keretében 50 pályázat kapott kedvező elbírálást, ám mi valamennyit szemügyre vettünk, hiszen csak így vonhatók le általános következtetések” – fogalmazott az irodavezető. Danku szerint olyan pályázatok is vannak, amelyek két, esetleg három ország hozzájárulásával jöttek létre, vagy amelyekben mind a négy állam érdekelt. „A prioritást a gazdasági és társadalmi fejlődés elősegítése, a környezet minőségének javítása, a határok átjárhatóságának növelése jelenti” – tette hozzá Danku. Emellett pályázati forrásból a térség kisvállalkozói közös kommunikációs csatornát építenének ki, és több határ menti település közösen újítaná fel a közöttük futó, egykori országutakat, vasútvonalakat és az Ukrajna felé vezető határátkelő pontokat. „Az ENPI lényeges pontja, hogy minden pályázatba be kell vonni egy ukrán partnert is, így segítve a határ menti ukrán megyék fejlődését” – nyilatkozta Lázár Zoltán, Tánczos Barna turisztikai és vidékfejlesztési államtitkár tanácsadója. Lázár hozzátette, a szomszédsági program keretében benyújtott pályázatok finanszírozását 80 százalékban az EU, 17 százalékban a román kormány, 3 százalékban pedig a pályázó fél biztosítja. Az eddig benyújtott pályázatok mindegyikében Magyarország szerepelt projektvezető partnerként. A következő kiírás 2010 májusában indul és szeptemberében zárul le. A részletes kiírást www.huskroua-cbc.net internetes oldalon lehet tanulmányozni. Végh Balázs Krónika (Kolozsvár) 2014. április 30.Sikeresek a határon átívelő projektekCsillagvizsgáló-korszerűsítéstől kulturális központ kialakításán át olajszennyezettség-felmérésig igen széles skálát fednek le az első programidőszaka végéhez közeledő Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna ENPI határon átnyúló együttműködési program keretében finanszírozott projektek. Danku Pál, a program romániai tájékoztató irodájának vezetője rámutatott: az EU határán elhelyezkedő tagországok közötti együttműködés erősítését szolgáló kezdeményezés minden bizonnyal folytatódik, az azonban még nem dőlt el, hogy a következő programidőszaknak melyek lesznek a prioritásai, illetve mekkora költségvetésből gazdálkodhatnak. A finanszírozási program keretében Románia, Magyarország és Szlovákia Ukrajnával határos régióiból fogadnak el projekteket – Romániából például teljes jogú pályázóként Szatmár és Máramaros megye szerepel a kedvezményezett térségek között. A projektek alapfeltétele, hogy a pályázók között kell lennie legalább egy ukrajnai partnernek az ország észak-nyugati, határ menti régiójából. Előtérben a kulturális programok Amint Danku Páltól megtudtuk, az első programidőszak során három szakaszban írtak ki pályázatokat: az első két forduló nyertesei befejezték projektjeiket, de a harmadik fordulóban finanszírozott pályázókkal is megkötötték már a szerződéseket. Az első fordulóban összesen 14 millió euró értékben támogattak különféle kezdeményezéseket. A romániai partnerrel közösen előterjesztett projektek jelentős része kulturális tematikájú volt. A Szatmár és Máramaros megyei jelentkezők például támogatást nyertek a határ menti kulturális örökség felmérésére, népszerűsítésére, a vidéki turizmus fejlesztésére, cserediákprogramokra, Down-szindrómás gyerekek beilleszkedésének segítésére, az emberkereskedelem megelőzését célzó kampányra, a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítésére, illetve vízgazdálkodási és fenntartható fejlesztést célzó kezdeményezésekre, továbbá egy kulturális központ is létesült a Máramaros megyei Havasmezőn. A második kiírásban 16,5 millió euróval támogatták a projekteket, a romániai partnerrel pedig ezúttal jóval változatosabb kezdeményezések ültettek gyakorlatba az ukrán pályázók. Az érintettek többek között határon átvezető út megtervezésére, kulinárisörökség-felmérésre, vakvezetőkutya-kiképzésre, a kárpáti barnamedve élőhelyének feltérképezését célzó projektre, turisztikai, oktatási és katasztrófavédelmi témájú együttműködési pályázatokra, továbbá a Máramaros egy részét átszelő, szivárgó kőolajvezetékek által okozott talajszennyezés felmérésére kértek támogatást. A program harmadik fordulójában 11 millió euró értékben kötött szerződéseket az irányítóhatóság, amelyek révén – a romániai partnerrel – egyebek mellett szelektív hulladékgyűjtő konténerek beszerzését, valamint komposztálótelep kialakítását, pszichiátriai krízishelyzetek kezelésével kapcsolatos tapasztalatcserét, légszennyezés-mérő, valamint műholdas természetikatasztrófa-előrejelző rendszerek kiépítését, régészeti ásatásokat, illetve a keskeny nyomtávú vasutak turisztikai hasznosítását célzó kezdeményezéseket támogatnak. Máramaros pályázott sikeresebben Danku Pál elmondta: a Romániába érkezett összegek körülbelül 60-40 százalékarányban oszlottak meg Máramaros és Szatmár megye között, ami valószínűleg annak tulajdonítható, hogy az előbbi jóval nagyobb területen fekszik, és az Ukrajnával közös határszakasza is hosszabb, továbbá alaposan kivette a részét a forrásszerzésből a körülbelül 40 ezres máramarosi ukrán közösség is. Szatmár megyéből főképp civil szervezetek pályáztak, Máramarosból viszont jó teljesítményt nyújtottak az önkormányzatok és a nekik alárendelt intézmények is. Az országok viszonylatában Ukrajna vezette a listát: felzárkózó keleti szomszédunk a finanszírozás 45 százalékát szerezte meg, míg a támogatás 19 százalékát Magyarország, 18,5 százalékát a két romániai megye, 17 százalékát pedig a szlovák pályázók kapták. Amint Danku Páltól megtudtuk, az ukrajnai zavargások nem befolyásolták a program lebonyolítását, mindössze arról kapott hírt, hogy egy ideig nem nagyon mertek Ukrajnába utazni a partnerek. Babos Krisztina. Krónika (Kolozsvár) 2014. július 15.Érettségi nélkül az egyetemenAz érettségi vizsgán megbukott diákok is jelentkezhetnek az egyetemi kollégiumokba a kormány által kiadott, az oktatási törvény módosítására vonatkozó rendelet alapján – számolt be a Digi 24 hírtelevízió. Az „érettségi nélküli egyetemi hallgató” névre keresztelt projektet három éve már Ecaterina Andronescu akkori oktatási miniszter is kezdeményezte, Victor Ponta miniszterelnök azonban hevesen bírálta az elképzelést, amely szerinte „nem jelent megoldást a felmerült problémára”, így azt végül a parlament elutasította. A kormányfő ehhez képest üdvözölte a most elfogadott sürgősségi rendeletet, amely szerint azok a diákok, akiknek nem sikerült átmenő jegyet szerezniük az érettségi vizsgán, egyéves felkészítő programon vehetnek részt a felsőoktatási intézmények kollégiumaiban, a képzést az állam finanszírozza. „Az oktatási rendszer nem dzsungel” „A romániai oktatási rendszer nem egy dzsungel, ahol csak az erősek érvényesülnek, illetve élnek túl. Az oktatási törvény módosítására vonatkozó megvalósítások valóban jók és hatékonyak” – fogalmazott Ponta a múlt heti kormányülésen. A miniszterelnök meglátását és a módosító rendeletet hevesen bírálta Traian Băsescu államfő. „Tisztában vagyok vele, hogy Victor Ponta nem tiszteli a végzettséget, hiszen doktori disszertációját plágiumnak minősítették, de a tapasztalatait nem kellene országos szinten népszerűsítenie” – fogalmazott az államfő. Ecaterina Andronescu egyébként 2011-ben annak nyomán kezdeményezte a törvénymódosítást, hogy az érettségi eredmények a megelőző húsz év mélypontját jelentették: a végzősöknek alig 45 százaléka szerzett oklevelet. Az oktatási minisztériumba még nem érkezett arra vonatkozó konzultációs megkeresés, hogy a fiatalok érettségi nélkül is beiratkozhassanak egyetemre – tájékoztatta lapunkat Király András. A tanügyi államtitkár kifejtette: a sürgősségi kormányrendelet értelmében az idei érettségin megbukott diákok nem egyetemre, hanem valamely felsőoktatási intézmény kollégiumába iratkozhatnak be, ahol felkészítik őket a tizenkettedikes záróvizsgára. „Egyetemre az iratkozik, aki érettségizett, mint ahogy kilencedik osztályba is az jelentkezhet, aki elvégezte a nyolc osztályt, és letette képességfelmérő vizsgát” – fogalmazott az államtitkár. Király emlékeztetett: 2011 előtt – vagyis az új tanügyi törvény hatályba lépését megelőzően – a magánegyetemekre érettségi oklevél nélkül is felvételizhettek, mert az intézmények arra számítottak, hogy a diákok egy év múlva megszerzik az oklevelet, de ezt a lehetőséget a jelenleg érvényben levő jogszabály eltörölte. „A minőség rovására megy a kezdeményezés” A kezdeményezést kifogásolja Soós Anna, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese. Mint lapunknak kifejtette: több szempontból is ellenzik, hogy az egyetemek érettségi felkészítőt, vagy posztliceális képzéseket szervezzenek, mint ahogy azzal sem értenek egyet, hogy a szaktárca tavasszal harmadik érettségi vizsgaszessziót bonyolítson le. „Meg kell őrizni az érettségi komolyságát. Ezek a módosítások az oktatás minőségének rovására mennek” – vélekedett a rektorhelyettes. Ezzel szemben János Szabolcs, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektora a Krónikának úgy nyilatkozott: eddig nem foglalkoztak azzal a lehetőséggel, hogy felkészítőket tartsanak középiskolát végzett diákoknak, de a tanügyi törvényt módosító kormányrendeletet mindenképpen figyelembe veszik. Elmondása szerint, ha igény mutatkozik rá, a Nagyváradi Állami Egyetemhez hasonlóan ők is szerveznek érettségi előkészítőt azok számára, akiknek még nem sikerült oklevelet szerezniük, de ez kimondottan az iskolai felmérőre vonatkozna. A Nagyváradi Állami Egyetem szenátusa már holnap dönt a felkészítő központ működtetéséről, néhány napon belül pedig már a felvételit is meghirdetik a diákok számára. „Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen minden tantárgyból indíthatunk képzést” – magyarázta Constantin Bungău rektor. Mint hangsúlyozta: az egy éves felkészítő ingyenes lesz a diákok számára, hiszen a projektet a szaktárca finanszírozza. Elfogadják külföldön az érettségi oklevél helyett kiadott igazolást A külföldi felsőoktatási intézmények is elfogadják azt az igazolást, amit érettségi oklevél helyett kapnak az idei vizsgán sikeresen szereplő végzős diákok – biztosította a leendő felvételizőket Remus Pricopie tanügyminiszter. A tárcavezető a Digi 24 hírtelevízió egyik műsorában beszélt arról, hogy az igazolások kibocsátását ezen a héten kezdik, a dokumentumok pedig egy éven keresztül lesznek érvényesek – állítása szerint ez idő alatt az érettségi diplomák nyomtatása körüli kérdéseket is tisztázzák. Hasonlóan vélekedett Király András oktatási államtitkár, aki lapunknak elmondta: a minisztériumhoz nagyon sok panasz érkezett, amiért a diákok nem kapnak érettségi oklevelet, ezért nem tudnak beiratkozni a külföldi egyetemekre. „A szaktárcától mindegyik idén vizsgázott diák egyforma igazolást kap, amit a nemzetközi egyezmények alapján a külföldi felsőoktatási intézményeknek is el kell fogadniuk” – hívta fel a figyelmet az RMDSZ-es államtitkár. Mint kifejtette: az oklevelek kiállítását a közbeszerzési folyamat késése akadályozza, ez néhány hónapig biztosan elhúzódik, ezért kapnak a leérettségizett fiatalok a tanfelügyelőségek pecsétjével ellátott igazolást. Az államtitkár állítását egy szatmárnémeti édesapa is megerősítette, aki a Krónikának elmondta: lánya – a Kölcsey Ferenc Főgimnázium végzőse – a nagy-britanniai University of Birmingham fizika szakára nyert felvételt, így levélben értesítették az egyetemet arról, hogy egyelőre csak igazolást tudnak benyújtani, és azt a választ kapták, hogy ideiglenesen elfogadják ezt a dokumentumot. Danku Pál hozzátette: segítségükre volt az is, hogy a román oktatási tárca honlapján elérhetőek voltak az érettségi eredmények, így az angliai intézmény hivatalos helyen is tájékozódhatott. A Szatmár megyei végzősök közül egyébként sokan jelentkeztek magyarországi egyetemekre, a diákok pedig az online felvételi rendszerbe legkésőbb július tizedikéig tölthették fel a dokumentumokat. Az egyik érintett diák lapunknak elmondta: úgy tudja, hogy a külföldön érettségizettek legkésőbb szerdán, e-mailben pótolhatják az iratcsomót, így reménykedik abban, hogy nem lesznek gondjai az évkezdéssel. Mint ismeretes, a szaktárca azért kénytelen igazolásokat adni az érettségi oklevelek helyett, mivel az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) vizsgálatot indított a Romdidac nevű – korábban állami tulajdonban lévő, de néhány éve privatizált – cég ellen, amely a rendszerváltás óta az egyetlen olyan vállalat, amely állami megbízást kap a diplomák kinyomtatására. A DNA felszólítására a minisztérium felbontotta a Romdiackal kötött megállapodást, az új megbízatásra vonatkozó közbeszerzési eljárásnak azonban még nem jutottak a végére. Remus Pricopie a Digi 24-nek úgy nyilatkozott: a kormány várhatóan két héten belül eldönti, hogy kinek adják át a nyomtatás jogát, a kiválasztott vállalat azonban minden bizonnyal az állami nyomda lesz. Krónika (Kolozsvár) lapozás: 1-17
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
